A Karácsony valahogy így telt ;)

Először Szolnokon:

Majd Soponyán:

Nagyiéknál:

Vandáéknál (nagycsaládos):

Rokonoknál és barátoknál:

Újévi fogadalom

Sziasztok Újra!
Nem volt más újévi fogadalmam, csak az, hogy Lili blogját folytatni fogom, lehet hogy nem olyan intenzitással és pont olyan formában, mint fél évvel ezelőttig, de valamennyire mindenképp :))

Először is Boldog Új Évet kívánunk Mindannyiótoknak ;)

Vízi Tündér tengert lát

Lili első külföldi nyaralását is megejtettük (személyije is lett a lánynak :))).
Olaszországba mentünk Mama szervezésében :)
2 autóval mentünk: Mama, Dédi, Matykó, és barátja Peti társaságában.

Lignano, Sabbiadoro Parton szálltunk meg egy nagyon szuper Apartmanban

ja, persze itt a képen is palacsintát fogyaszt a Hölgy ;)

Dédivel pancsol

Apa könyvét olvasta (nem bírtunk vagy fél órán át haza indulni, mert Ő ki kellett olvassa Apa könyvét)

a fiúk betemették a lábát :D nagyon élvezte

 A fagyi adag itt is megvolt :)

Meg a móka adag is a Junior Parkban

Lili a szimpatikus és kedves hápi kacsa és egyéb figurás vízi járgányok helyett ezt a pirosan világító szemű fekete hattyút választotta.. kicsit meglepődtem :D

Nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük az élményeket :)

Tündér az Állatkertben

Két hiper-szuper nyaralás között még egy állatkertet is beiktattunk, nem kevés élménnyel :)

Mindannyiunknak nagyon élménydús nap volt az állatkertezés, nem is tudom, hogy Lili vagy én mondtuk többször, hogy "Húúú..." :)

Pont nem készült fotó, de Lili meglátogatta a vízilovakat, sőt Ő kérte az elején, hogy menjünk oda.. Ez azért nagy szó, mert hadilábon áll velük.. ha félni kell valakitől, akkor az általában víziló, meg ugye van az a sokat visszatérő történet, hogy "amikor Kisfiú voltam, akkor megevett a víziló" (ezt kb másfél évesen mondta, amikor egy éjszakai rémálmos felüvöltős "Megesz a víziló!" után kérdeztem másnap, hogy emlékszik-e, hogy miért sírt éjjel... na és azóta ezt sokszor mondja). Na szóval meglátogattuk a vízilovat, és mondtuk, hogy Ő egy kedves víziló, no meg hát Ő sem kisfiú most, tehát félnie nem kell :)
A nap végén etetni is lehetett volna, de már indulnunk kellett, viszont megígértük, hogy a szülinapján etetheti (szerintem biztos emlékezni fog rá..mint ahogyan minden ígéretünkre)!

Nagyon tetszett a páva:

 
meg a tigris:

a pingvinek:

de természetesen a legjobban tetszett, hogy Kengurut lehetett simogatni :) ;)

Aki már facebookon látta a fotót tudja, de aki nem, hát leírom, hogy igazából mint kiderült nem lehetett volna simogatni a kengurut :D
Az állatsimogató elköltözött, de a táblát kint hagyták. Volt bent pár ember, hát mi is bementünk. Pár nagyon gyerek odahajolt a kenguruhoz és megsimogatta, hát mentünk mi is. Csak mi kicsit hosszabb ideig, meg Lili átmászott a "kerítésen" is :D
De nem aggódtunk egy percig sem, hisz ez az állatsomigató! :D
Mondjuk valamennyivel arrébb, ugyanott bent egy gondozónő épp etette a többi kengurut, szerintem látta, csak nem szólt ránk... csak a végén derült ki, hogy ezt így, "hivatalosan" nem is lehetett volna :)))


Aznap látogattuk meg először Axelt, a legkisebb másod-unokatesót, nagyon nagyon tündéri volt, és nagyon megtetszett Lilinek :)
(sajnos nem készült fotó)

Tündér 2

Tovább is van mondom még!!

Voltunk Táborozni egy hetet Kiskunmajsán:
Húú, az nagyon jóó volt!!

Élete első körömlakkját megkapta (már nagyon vágyott rá, hisz az én körmöm folyamatosan lakkozott és egyszer könnyelműen megígértem Neki, hogy majd a táborban Ő is kaphat... és természetesen emlékezett rá :D) 

A táborban barátnőzött, nagyon sokat, futkosott még többet, és medencézett annál is többet. Azt hiszem, aminél senki sem csinált többet Nála a táborban, az a palacsintaevés volt, mert szerintem abban rekordot döntött.

Tündér

Röpke 3 hónap kimaradt a blogírásból ismét, ami persze nem azt jelenti, hogy nem történt velünk semmi...pont, talán annyi minden, hogy még blogírásra sem maradt idő :)

Próbálom nézegetni a képeket, hogy megtartsuk a sorrendiséget:

Gárdonyoztunk :)

majd szülinapoztunk:

Lili másod-unokatesói (Axel akkor még a képen látható pocakban :D) 

meg gyerek-napoztunk is:

elballagott a bölcsiből (csak azért mert a többiek is... amúgy még december 1-ig marad):

Végig magánszámot adott elő.. hát mondhatni, hogy Ő tényleg nem átlagos :D

Vág az esze :))

Orrsprézős időszakon vagyunk túl.. mindketten ugyanolyan kinézetűt használtunk, és mivel Ő nem nagyon szereti a dolgot, ezért mindig az én orromba akart sprézni :D
Sokszor a sajátjával, mert Ő nem tudta megkülönböztetni a kettőt! Gondoltam, hogy azért azt mégse, így mondtam Neki, hogy a bölcsis jelét (SZÍVECSKE) felrajzolom az Ő flakonjára és kérdeztem, hogy Anya flakonjára mit rajzoljunk?..

itt plusz infóként:

hónapokkal ezelőtt mondtam Neki, hogy az én jelem oviban LÉTRA volt, és meg is beszéltük, hogy ez most a Karcsika jele a bölcsiben :)

tehát megkérdeztem, hónapokkal később, hogy anya flakonjára mit rajzoljunk? Rám nézett, és teljes bizonyossággal rávágta, hogy: "Hát LÉTRÁT, Anya!", mintha a világ legnormálisabb dolga lenne..hát mi mást rajzolhatnánk rá? :))