Két hiper-szuper nyaralás között még egy állatkertet is beiktattunk, nem kevés élménnyel :)
Mindannyiunknak nagyon élménydús nap volt az állatkertezés, nem is tudom, hogy Lili vagy én mondtuk többször, hogy "Húúú..." :)
Pont nem készült fotó, de Lili meglátogatta a vízilovakat, sőt Ő kérte az elején, hogy menjünk oda.. Ez azért nagy szó, mert hadilábon áll velük.. ha félni kell valakitől, akkor az általában víziló, meg ugye van az a sokat visszatérő történet, hogy "amikor Kisfiú voltam, akkor megevett a víziló" (ezt kb másfél évesen mondta, amikor egy éjszakai rémálmos felüvöltős "Megesz a víziló!" után kérdeztem másnap, hogy emlékszik-e, hogy miért sírt éjjel... na és azóta ezt sokszor mondja). Na szóval meglátogattuk a vízilovat, és mondtuk, hogy Ő egy kedves víziló, no meg hát Ő sem kisfiú most, tehát félnie nem kell :)
A nap végén etetni is lehetett volna, de már indulnunk kellett, viszont megígértük, hogy a szülinapján etetheti (szerintem biztos emlékezni fog rá..mint ahogyan minden ígéretünkre)!
Nagyon tetszett a páva:
meg a tigris:
a pingvinek:
de természetesen a legjobban tetszett, hogy Kengurut lehetett simogatni :) ;)
Aki már facebookon látta a fotót tudja, de aki nem, hát leírom, hogy igazából mint kiderült nem lehetett volna simogatni a kengurut :D
Az állatsimogató elköltözött, de a táblát kint hagyták. Volt bent pár ember, hát mi is bementünk. Pár nagyon gyerek odahajolt a kenguruhoz és megsimogatta, hát mentünk mi is. Csak mi kicsit hosszabb ideig, meg Lili átmászott a "kerítésen" is :D
De nem aggódtunk egy percig sem, hisz ez az állatsomigató! :D
Mondjuk valamennyivel arrébb, ugyanott bent egy gondozónő épp etette a többi kengurut, szerintem látta, csak nem szólt ránk... csak a végén derült ki, hogy ezt így, "hivatalosan" nem is lehetett volna :)))
Aznap látogattuk meg először Axelt, a legkisebb másod-unokatesót, nagyon nagyon tündéri volt, és nagyon megtetszett Lilinek :)
(sajnos nem készült fotó)
